Mikor kezd el beszélni a baba?

Ismerd meg a beszédfejlődés jellemzőit, és fontos mérföldköveit. Tudd meg azt is, miként segítheted a beszédfejlődést!

Az egyik hatalmas kérdés, ami újdonsült szülők fejében mindig megfogalmazódik, az az, hogy mégis mikor kezd el beszélni a baba? Ahogy sok minden másban a gyerekekkel kapcsolatban, ebben a kérdésben sincsen egzakt válasz, tehát nem lehet elmondani, hogy az első szülinapján a gyermek biztosan megszólal, és onnantól kezdve már nincs megállás. A gyerekek különböző ütemben fejlődnek, és ezt a különbséget mélyítheti az is, hogy kisfiúról, vagy kislányról van-e szó, a kislányok ugyanis nagy általánosságban előbb szólalnak meg a fiúknál. Mégis van azonban egy szakértők által felállított általános rutin, aminek mentén a gyerekek mégis csak elkezdenek beszélni. 

A gyerekek beszédfejlődéséről dióhéjban

A gyermekek beszédfejlődése már újszülött korban elkezdődik, kezdetben különböző hangokat adnak ki, például sírnak, nyögnek, stb… Ezt hívják hangképzési korszaknak.  Körülbelül 2-3 hónapos koruktól kezdve elkezdenek hangokat utánozni, mint például a mosolygást, nevetést vagy az apró, egyszerű hangokat.

Ezután következik a “babbling”, vagyis 6-10 hónapos kor körül elindul a babanyelv használata. Ilyenkor általában egyszerű magánhangzókat és mássalhangzókat tesznek egymás mellé, és ezeket ismételgetik. Általában ebben az időszakban alakul ki a gyerekeknél, hogy mindenre egyetlen vicces szót használnak. Általában 1 éves kor körül a gyerekek elkezdik használni az első szavakat. Kezdetben ezek egyszerű tárgyak, állatok vagy emberek nevei lehetnek, amelyeket könnyen azonosíthatnak. Például “mama”, “apa”, “kutya”. 18-24 hónapos korban a gyerekek elkezdik kombinálni a szavakat rövid mondatokká. Például “mama jön” vagy “nagy kutya”. Ebben a fázisban kezdenek megjelenni az egyszerű kérdések és utasítások is. A beszéd tovább fejlődik a 2-3 éves kor között, és a gyerekek egyre több szót és kifejezést tanulnak meg. Ebben az időszakban a mondatok hosszabbak és összetettebbek lesznek. Képesek beszélni múlt időben és elkezdenek beszélni arról, hogy mit történt velük vagy másokkal. A beszéd 3-4 éves kor körül kezd teljesen érthető lenni, 4-5 éves kor körül pedig már egész mondatokban beszélnek a gyerekek. 

Az első hangok és szavak

Ahogy már említettük, az első hangok már újszülött korban előjönnek, de az első szavak megjelenésére sem kell sokat várni. Az első szó általában nagy mérföldkőnek számít a szülők életében, és mindenki azért szurkol, hogy az ő nevét mondja ki először a baba. Az első szavak általában egyszerű, könnyen azonosítható tárgyak vagy személyek nevei, amelyek fontosak vagy gyakran jelen vannak a gyerek életében.

Az első szavak lehetnek például “mama”, “apa”, “baba”, “kutya” vagy “játék”. Gyakran azok a szavak válnak az elsővé, amelyeket a gyerek leggyakrabban hall és kapcsolatot tud velük teremteni. Az első szavak kiejtése általában még nem tökéletes, és néha csak a szülők vagy a közeli családtagok értik meg, de az idő előrehaladtával a kiejtés javul és egyre érthetőbbé válik.

Hogyan lehet támogatni a beszédfejlődést?

Beszélj gyakran és sokat a gyerekkel! Fontos, hogy gyermeked rendszeresen hallja a beszédet, ezért beszélj hozzá folyamatosan. Mondj neki egyszerű mondatokat, ismételj vissza a szavait, és kérdezd meg tőle, hogyan vagy miért csinál valamit.

Egy másik jó lehetőség az olvasás. Olvass gyakran meséket és könyveket, ugyanis ez segíthet a szókincs bővítésében és a nyelvi kifejezőkészség fejlesztésében. Válassz érdekes és színes könyveket, és beszélj a képekről, a történetről vagy a karakterekről a gyerekkel. A böngészős könyvek ebben nagy segítséget nyújthatnak, mert a gyerekekkel együtt kereshetitek meg a különböző állatokat, embereket, amiknek a nevét együtt megtanulhatjátok. 

Énekelhettek együtt dalokat és mondókákat, hiszen az éneklés és mondókázás játékos módon támogatja a beszédet és a ritmusérzéket. Énekeljetek gyerekdalokat, mondókákat vagy ujj játékokat a gyerekekkel, és bátorítsátok őket, hogy csatlakozzanak hozzátok. Emellett játszhattok beszédfejlesztő játékokat is, használjatok olyan játékokat vagy játékszereket, amelyek a beszédfejlesztés támogatására lettek kitalálva. . Például szókirakók, képekkel ellátott kártyák, beszédhangokat tartalmazó játékok.

Hallgassatok zenét és történeteket együtt: Játssz le a kisbabádnak különböző zenéket és hangoskönyveket. Beszéljetek a hallottakról, mondjátok el, hogy mit szerettek benne vagy milyen hangokat ismertek fel.

Tarthattok úgynevezett beszédidőt is, válasszatok ki egy csendes időpontot naponta, amikor kifejezetten a beszélgetésre és a szóbeli kommunikációra koncentráltok. Ez lehet például közös séta, játék vagy együtt töltött idő, amikor fókuszálhattok a beszélgetésre.

Mindezek mellett fontos, hogy igyekezz megérteni és reagálni a gyerek nyelvi kísérleteire: Figyelj a gyerek gügyögéseire, próbálkozásaira, és válaszolj neki. Ismételd vissza a szavait, bólogass vagy mosolyogj, hogy megerősítsd, hogy érted, amit mondani próbál.

Ezek a módszerek nem tuti receptek (hiszen a gyermek egyediségéből fakadóan erre nincs recept), de egy kis segítséget nyújthatnak a beszéd fejlesztésére, a gyermekedet azonban te ismered a legjobban, de tudod, hogy az ő fejlődését mi fogja legjobb irányba vinni. 

Mit lehet tenni ha idegen nyelvet is szeretnénk megtanítani a babának?

Az idegen nyelvek tanításában el kell különíteni, mikor két, egy anyanyelvet beszélő szülő szeretne egy második nyelvet megtanítani a gyermeknek, és amikor a szülők különböző anyanyelvet beszélnek, és a gyermeknek meg szeretnék tanítani saját hazájuk nyelvét. Még nehezebb lehet a helyzet, ha a szülők egymással egy harmadik nyelven kommunikálnak, a babának pedig mind a hármat meg szeretnék tanítani. Ebben az esetben érdemes kiválasztani azt a nyelvet, amely az egymással való kommunikáció során elengedhetetlen, illetve a jelenleg lakott ország nyelvét, hiszen a gyermeknek ezt a nyelvet kell majd a legtöbbet használnia. 

A tanítás során érdemes olyan könyveket vásárolni, amelyek több nyelven mutatják be a gyerekeknek például az állatokat, növényeket. A babák nagyon könnyen tanulnak, ezért beszéd közben is érdemes tanítani őket. Amikor kezdik őket érdekelni a körülöttük lévő dolgok és elkezdenek kérdezni, érdemes a tárgyak nevét mindkét nyelven elmondani nekik. Amikor már egyszerű utasításokat is megértenek, akkor akár ezeket is lehet mind a két nyelven mondani nekik. 

Mit lehet tenni késik a beszédfejlődés? Milyen gyors a normális beszédfejlődés?

A beszédfejlődés üteme általában újszülött kortól számítva 2-3 éves vesz igénybe. 

Előfordul azonban olyan, hogy a gyerekek később kezdenek el beszélni, de ekkor sem kell azonnal a legrosszabbra gondolni. Ha azonban gyermeked fejlődése nagy mértékben elmarad társaihoz képest, akkor érdemes gyermekorvost felkeresni (már csak jobb félni mint megijedni alapon is). Fontos a támogató közeg biztosítása is. A gyerekeknek olyan környezetben kell lenniük, ahol nem érzik magukat siettetve, vagy butának bélyegezve amiatt, hogy még nem szólaltak meg (akármilyen pici gyermekről beszélünk is). 

Ha az orvosok, vagy szakértők úgy ítélik meg hogy a gyereknek szüksége van rá, akkor nem félj szakmai segítséget sem elfogadni, ez ugyanis gyermeked érdeke lesz később, és egyáltalán nem azt jelenti, hogy a kisbabáddal valami gond van. Mindössze annyit jelent, hogy kicsik több segítség kell neki a beszéd terén. 

Még mindig nem beszél a gyerekem…Mikor kell elkezdenem aggódni?

Amennyiben kisbabád 18 (fiúk esetében 2 év) hónapos koráig nem szólal meg, mindenképpen gyermekorvost kell felkeresni! Ha a kivizsgálás során nem állapítottak meg semmilyen problémát, ami a beszédet akadályozhatná, gyermeked viszont még mindig nem beszél, akkor sem kell megijedni, 2.5 éves korig még normálisnak, vagyis elkésett beszédfejlődésnek tekinthető, és a gyermek otthoni fejlesztésével érdemes kiemelten foglalkozni. Ha azonban gyermeked 3 éves koráig nem beszél, mindenképpen szakmai segítséget kell igénybe venni!